PROLÓGUS

Sarah Wolf 

Az életem tökéletes volt, szerető család, testvér, barátok és pasi,Leon. Egészen addig, amíg meg nem csalt. Megbocsátottam neki, de most már tudom, hogy hiba volt. Újra és újra megcsalt, én pedig újra és újra megbocsátottam neki. de most már elég volt. Szakítottunk. VÉGLEG!! De ezt ő nem érti. Állandóan zaklat, már a munkámba sem tudok úgy elmenni, hogy ne találkoznánk. Ezért döntöttem úgy, hogy elköltözöm Madridba. De egyedül a szüleim nem engednek, így jön velem a bátyám is. A munkahelyem áthelyezett egy ottani szállodába, mint animátor. *-* 

                                                                                                    

   SARAH ÉS LEON

 *1 évvel később*

 Épp munkába igyekszem, közben Cammyval beszélek, a legjobb barátnőmmel. Mióta ideköltöztünk 180°-os  fordulatot vett az életem és imádom. Ennél már boldogabb nem is lehetnék. Örülők, hogy akkor elköltöztem. Életem legjobb döntése volt. A gondolkodásom közben megérkeztem a munkahelyemre. Elraktam a telefonom és beléptem az ajtón.Lejelentkeztem a recepción, és mentem is a gyerekbirodalomba.
10-kor jönnek csak a gyerekek, most 8:45 van addig kicsit összepakolok és átöltözöm.Imádom a gyerekeket, erről ma is megbizonyosodtam. Egész délelőtt játszottunk, hihetetlen mennyi szeretet fér bele egy ilyen kis testbe (több mint a pasikba az biztos). Megérkezett a váltótársam, éppen indultam volna ,a mikor odaszól, hogy az igazgató, Petrik, szeretne velem beszélni és amikor ráérek menjek be az irodájába. Elköszöntem és mielőtt Petrikhez indultam volna bementem a mosdóba egy kicsit összeszedni magam. Miközben rendbe raktam a sminkem azon gondolkoztam miért hívathat be, lehet nincs megelégedve a munkámmal vagy ki akar rúgni. Ezektől a gondolatoktól kicsit megijedtem. Összeszedtem magam és elindultam az irodája felé.Kopogok, majd benyitok, kedvesen fogad és mosolyog most már szinte biztos vagyok abban, hogy nem fog kirúgni.
-Kérlek foglalj helyet, Sarah!
-Köszönöm.-mondom halkan és leülök kanapéra.
-Ne félj nem rossz hírt szeretnék közölni, pont ellenkezőleg. Néhány órája érkezett egy foglalás , két hétre lefoglalták az első két emeletet. Egy banda, most lett vége a turnéjuknak és szeretnének ezzel kedveskedni az egész stábnak.Természetesen ők is velük tartanak.
-És nekem milyen feladatom lenne velük? -Kérdeztem értetlenül.
-Pont most akartam mondani.Érkeznek velük gyerekek is.Külön kértek hozzájuk egy animátort.Egy 3 éves kislányra kellene vigyáznod 0-24-ben.Ez azt jelenti reggelitől-vacsoráig vigyáznod kéne rá. Azért gondoltam rád, mert kitűnően bánsz a gyerekekkel és soha semmi panasz nem érkezett. Persze ezért ők külön fizetnének téged.Na, elvállalod??  - Nézett rám kérlelően.
-Hát, ha belegondolok jó jönne a plusz pénz és miért is ne, rendben vállalom. -mondtam határozottan
-Örülök neki, holnap érkeznek lent a konferencia teremben lesz egy kis bemutatkozás, hogy mindenki tudja ki kicsoda.Holnap még nem kell a kislányra vigyáznod. E-mailben átküldök róla néhány információt, kérlek nézd át majd őket. És akkor holnap találkozumk.
-Köszönöm még egyszer a lehetőséget, akkor holnap.Szia.  -Nagyon feldobott lettem örülök neki, hogy bízik bennem és rám hagy egy ilyen feladatot. Most már csak azon kell gondolkoznom , hogy kik lehetnek azok. Hazafelé menet csak ezen kattogott az agyam.Miért pont ide jönnek?Miért kell nekik saját animátor? Miért pont én? Sok kérdés van még bennem, de majd holnap minden kiderül.