Sziasztok. A héten csináltam chatet. Használjátok bátran:-)Most már megpróbálok én is hosszabb részeket hozni. Már itt az év vége nincs annyi házi. A rész végét telóról írtam így az valószínűleg vannak benne elgépelések, hibák. Majd megpróbálom kijavítani. Jó olvasást.;-)
Egy kis nyugalom
"Sarah szemszöge"
Egyre közelebb és közelebb hajolt az arcomhoz majd a fülembe súgta.
- Jó éjszakát Sarah!- mondta Harry halkan. Először azt hittem, hogy meg fog csókolni. Bár egy picit vágytam rá örülök neki, hogy nem történt meg. Az túl gyors lett volna.
- Jó éjt Harry!- köszöntem el én is. Épp indultam be a házba, amikor a kezem után nyúlt és vissza húzott.
-Mikor jöjjek érted holnap reggel?- kérdezte. Bár vágytam a társaságára, de ő ide nyaralni jött, nem azért hogy az egyik alkalmazottat fuvarozza ide-oda. Még akkor sem ha most Leon bekever.
- Nem kell értem jönnöd. Te nyaralsz én pedig ott dolgozom ahol nyaralsz. Inkább aludj sokáig a hét óra az még elég kora.- mondtam mosolyogva.
- Nem! Nem akarom, hogy bármi bajod legyen. -jaj, de kedves. De akkor sem hagyhatom.
- Kizárt. Holnap találkozunk. Puszi.- fordultam meg és siettem be házba, mielőtt még elkezdene győzködni. Valószínűleg hamar beadnám a derekamat. Az idő hamar eljárt úgyhogy elmentem fürdeni, majd felvettem a pizsamámat.
" Éppen iskolába igyekeztem amikor az iskola előtt megláttam egy srácot. Suli még soha nem láttam, úgyhogy valószínűleg valaki rokona, vagy egy új diák. Remélem új diák és hozzánk fog járni. Igen helyes.
- Sziaaa Sarah! Rég láttalak. -köszönt Amy és Andy. Csak ő velük vagyok jóban. Igazából Amyt már óvoda óta ismerem és mikor elkezdtük a gimit, megismerkedett Andyval. Azóta járnak és teljesen álom pár szindrómában szenvednek. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányszor vesztek össze 3 év alatt. Nagyon cukik együtt.
- Sziasztok! Hát igen a bátyámmal elmentünk rokonokhoz pár napra. - mosolyogtam rájuk.
- Az új srác. Leonnak hívják és nagyon kedves. Az osztály társunk. - Mondta Amy.
- Ki? Vagyis mitől beszélsz? - kérdeztem meg, bár sejtettem.
- Ne is tagad! Láttam, hogy az előbb hogy bámultad. Bár úgy tudom, hogy szingli, úgyhogy lehet nála esélyed. - kezdet el csacsogni. Nekem pedig akaratlanul is a szemem az új srácra vagyis Leonra téved. "Helyes, szívesen járnék vele"-gondoltam.
- Igen szerintem, bár én nem járnék vele. Nekem itt van Andy. Úgy drágám?-nézett Andyre
- Igen persze. - mondta Andy majd megcsókolta Amyt. Most hallottam először reggel óta Andy hangját.
- Ne már hogy hangosan mondtam ki hogy helyes? Ő nem hallotta meg? Vagy várjunk egyáltalán hol van? - Hadartam el a sok kérdésemet. De választ már nem kaptam rá, mert megszólalt a csengő. Besétáltunk a terembe, de ott avval a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy ülnek a padomban. Méghozzá Leon. Mióta a gimibe járok sosem volt pad társam. Amy és Andy mögöttem ültek. De mivel máshol nem volt hely ezért kénytelen voltam Leon mellé leülni. Így legalább meg tudunk ismerkedni. Már alig várom.
- Szia. Sarahnak hívnak és elvileg itt ülök, úgyhogy lesz pad társad. Remélem nem baj. - nevettem fel zavartan.
- Szia. Engem Leonnak hívnak és nem , nem zavar egyáltalán. Sőt örülök, hogy egy ilyen szép lány ül mellém.- Mosolygott. Ezek után megismerkedtünk, majd párszor elhívott randizni. Majd meg kérdezte hogy leszek e a barátnője, amire én persze, hogy egyből rá vágtam, hogy igen. Ezek után bemutatott a családjának. A szülei nagyon kedvesek voltak, a bátya pedig jó fej. Aztán én is bemutattam a szüleimnek és a tesómnak. Anyuék szerint kedves és illedelem. A bátyám már kevésbé gondolta ezeket. És talán igaza is volt......"
Az órám csörgésére ébredtem. A szememből pár könnycsepp kibuggyant az emlékek sokasága miatt. Akkor még Leon olyan kedves volt. Mindig vett virágot és nem erőszakoskodott. Ezen járt az agyam egy ideig. Csak aztán rájöttem, hogy ha be akarok érni időben akkor még ma el kell indulnom, úgyhogy felkeltem, majd lementem reggelizni. A hűtőn egy cetlit találtam, amit Dan írt.
Szia Húgi.
Ma korábban kellett mennem még a szokásosnál is, de ígérem este korán jövök. Te is jöhetnél úgy hogy este film maratonozzunk.
Puszi: Dan
Úgy döntöttem megpróbálok én is korán haza jönni, hogy végre tudjunk együtt lenni egy kicsit úgy mint régen. Reggeli után felmentem fogat mosni, majd felöltöztem. Egy sima farmert, egy lila bő pólót és fekete convers vettem fel. Az óra 6:57 mutatott amikor a cipőm felhúzásával végeztem. Felvettem a táskám és indultam ki a házból. Bezártam az ajtót, majd megfordultam. A kapu előtt állt egy Range Rover, aminek Harry támaszkodott. 
- Nem erről szó sincs. Csak nem akarom, hogy bármi bajod is legyen.- védekezett egyből Harry egy picit ijedt arccal. Lehet azt hiszi, hogy megharagudtam rá.
- Jaj Harry nem gondoltam komolyan. Örülők hogy eljöttél értem, bár azt komolyan gondoltam, hogy te nyaralsz úgyhogy ne engem furikázz. De most már mindegy eljöttél értem. Elmegyünk a szállodához, majd te szépen felmész a szobádba és megpróbálsz aludni vagy legalábbis pihenni. - mondtam neki mosolyogva. Hihetetlenül kedves Harry. Nem is gondolnám, hogy igazak lennének azok a dolgok, amiket az újságok írnak. Bár tudom, hogy múltkor mit láttam de akkor is. Nagyon feldobta a napomat evvel a cselekedetével.
- Sarah! Sarah.- szólongatót Harry. Elégé elgondolkodtam az előbb.
- Tessék?- néztem Harryre.
- Csak azt kérdeztem, hogy indulhatunk-e?- mosolygott Harry hihetetlenül édesen.
- Persze. Semmi akadály. - válaszoltam.
- Szerintem sem.- Mondta Harry, majd kinyitotta a kocsi ajtót előttem, hogy be szállhassak.
- De udvarias valaki. - jegyeztem meg mosolyogva. Beszálltam majd ő át futott a mások oldalra majd ő is beszállt. Gyújtást adót, majd elindultunk.
- Tényleg nagyon köszönöm, hogy eljöttél értem.- köszöntem meg már sokadjára.
- Komolyan mondom, ha még egyszer meg köszönöd, akkor itt raklak ki. És ezt halál komolyan mondom.- próbált meg komoly lenni de nem sikerült neki. A szája sarkában ott volt az a szokásos fél mosolya. Nagyon édesen nézet ki.
-Rendben, rendben. Esetleg rádiót kapcsolsz?- kérdeztem meg óvatosan. Nem szerettem más kocsijában nyúlkálni bár merre is főleg, ha nem is vezettek. Mert jogsim az van, de kocsim nincs. Egyrészt mert a fizetésem annyira nem nagy, meg a hotel sincs messze otthonról. Dannek van kocsija, így ha messzebb megyek kölcsön szokta adni.
- Persze, de te is nyugodtan.- nevetett. A éppen a fiúk egyik száma ment. A What makes you beautiful. Ez a szám még a srácok karrierje elején készült, de ezt még én is ismerem, mert úgy bár nem túl sok dal ismerek tőlük. De ezt még az is aki nem feltétlenül kedveli őket. Harry egyből elkezdte énekelni és majd mikor jött a szólója lassított a kocsival majd felém-felém pillantgatva énekelte.
"Baby you light up my world like nobody else,
The way that you flip your hair gets me overwhelmed
But when you smile at the ground it ain't hard to tell"
Nagyon édes volt ahogy énekelte azt a részt, amely minden directioner vágya hogy egyszer élőben hallhassa. És tessék én még directioner sem vagyok, de Harry személyesen nekem énekelte. Ezek után már hamar oda értünk a hotelhez. Harry felküldtem aludni én pedig oda mentem Petrához.
- Szia!- köszöntem neki. Már félig aludt. Gondolom egész éjjel itt volt.
- Szi.....a!- Ásítozott egy hatalmasat a szó közepén.
- Látom fáradt vagy.- Mondtam neki.
- Jaj, ne is mond. Tudod a másodikon, ahol laknak a sport táborosok, ahol múltkor a helyes srácokat néztük.- nézet rám reménykedve.
- Igen. Tudom kikről beszélsz. - mosolyogtam rá.
- Na a fiúk hajnali egykor jöttek meg valami buliből. Énekelve. Amint megláttak elkezdték nekem mondani, hogy milyen szép vagyok, meg hogy hogy hívnak. Aztán elkezdtek énekelni. Amig Pete(másik recepciós) lehívta a tábor vezetőt konkrétan lefárasztottak. Nagyon durva volt. Még egy óra és jön Nate, hogy leváltson. De félek, hogy addig itt fogok elaludni.- Nézet rám fáradtan.
- Itt maradok veled addig amíg nem szólnak Tomék, hogy mennyek. Jó? Addig elszórakozunk.- nevettem
- Imádlak.- ugrott a nyakamba.....
"Harry szemszöge"
Amikor tegnap este Sarah berohant a házba avval a vég szóval, hogy ne jöjjek érte ma reggel, tudtam, hogy ez nem így lesz. Szerintem nem vette észre hogy elmondta mikor szokott indulni. Úgyhogy most 6:50 van itt vagyok Sarahék háza előtt a kocsinak támaszkodva, amit ugyan béreltünk az itt létünk idejére. Egy fekete Range Rover. Pont, mint az enyém otthon. A gondolkodásomat az ajtó nyílása zavarja meg. Majd Sarah kilép rajta, de nem fordul felém, így észre se vesz. Mikor becsukta az ajtót és megfordul több érzelmet is fel tudtam ismerni az arcán: fáradtság, meglepetség de végül őszinte őröm ül ki arcára.
- Ó, szóval a szavam semmit nem ér?- kérdezte. Megijedtem, hogy esetleg megharagudott rám, így egyből elkezdtem mentegetőzni.
- Nem erről szó sincs. Csak nem akkarom, hogy bármi bajod is legyen.- mondtam neki.
- Jaj, Harry nem gondoltam komolyan. Örülők, hogy eljöttél értem, bár azt komolyan gondoltam, hogy te nyaralsz úgyhogy ne engem furikázz. De most mát mindegy eljöttél értem. Elmegyünk a szállodához, majd te szépen felmész a szobádba és meg próbálsz aludni vagy legalábbis pihenni.- mondta kedvesen.
- Akkor mehetünk? - kérdeztem meg, de nem válaszolt. Valószínűleg elgondolkozott.
-Sarah! Sarah!- Szólongattam.
- Tessék? - nézet rám.
- Csak azt kérdeztem, hogy akkor indulhatunk-e?- kérdtem.
- Persze. Szerintem semmi akadálya.- válaszolt együtt.
- Szerintem se.- Válaszoltam, majd kinyitottam az ajtót neki.
- De udvarias valaki.- jegyezte meg. Gyorsan átfutottam a másik oldalra, majd indultunk is.
- Tényleg nagyon köszönöm, hogy el jöttél értem.- köszönte meg újra ma már nem tudom hányadszorra pedig még csak reggel van.
- Komolyan mondom, hogyha még egyszer megköszönöd akkor itt raklak ki. És ezt halál komolyan mondom. - próbáltam meg komoly lenni, de egy kis mosoly ott volt a szám sarkába.
- Rendben! Rendben. Esetleg rádiót kapcsolsz?- kérdezte meg óvatosan mintha harapnék.
- Persze, de te is nyugodtan.- pont a What mekes you beautiful című számunk ment. Azonnal elkezdtem énekelni. Amikor a szolomhoz ért a dal a rádiót lehalkítottam, majd elkezdtem énekelni néha-néha felé fofdultam mert neki énekeltem. Az arcából leolvasva szerintem ezt ő is pontosan tudta. Nem sokára megérkeztünk a hotelhez. Kiszálltunk, majd bementünk a hallba. Elköszöntünk egymástól. Ő oda ment a recepcióshoz és elkezdet beszélgetni vele én pedig elindultam a lakosztály fele. Halkan próbáltam vissza osonni a szobámba, Louis előtt lebuktam.
- Merre jártál Hazza?- kíváncsiskodott.
- Elmentem Sarahért! Most pedig itt vagyok mint látod!- nevettem fel.
-Haha Humor Harold, vicces vagy. Inkább azt mond mi van közted és Sarah között?
- Jelenleg jó pár szint, mert ő a hallban maradt.- próbáltam magam nem el röhögni.
- Na jó, ide figyelj Harold! Nincs erőm a sok hülyeségedhez. Normális választ akarok! Gyerünk eröltesd meg magadat!-szólt rám Louis.
-Jó jó. Szerintem mi magunk se tudjuk pontosan. Tegnap este sok mindent elmondott a múltjáról. Szerintem ez azt jelenti, hogy bizik bennem. De szerintem ezt több mint barátság. Részemről biztos.-mondtam el a gondolataimat.
-Remélem lesz végre egy normális kapcsolatod.-mondta Lou.
-Kösz, de most mennék aludni. Túl korán keltem fel.-mondtam, de már bent is voltam a szobámba. Ruhástúl bele feküdtem az ágyba, majd már aludtam is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése